A recesszióból való kilábalással egyidőben növekedni fog a munkaerő iránt kereslet, így várhatóan a foglalkoztatás 2024-ben enyhén bővülhet majd. A munkaerőpiac továbbra is feszes, a gyorsuló gazdaság és magas foglalkoztatás ellenére minden ágazatot érintő munkaerőhiányra számíthatunk idén is.

2024 azonban bőven tartogat további kihívásokat is, ismert és új munkaerőpiaci trendek formájában. A magyar munkaerőt is a bér mozgatja leginkább, ezért természetesen kiemelten fontos, hogy a vállalatok növelni tudják a bérszínvonalat. Előrejelzések szerint a hazai bérfejlesztések átlaga 2024-ben 5-7% környékén várható.

Egyre népszerűbb a hibrid munkavégzés

A hazai munkaerőpiac másik meghatározó eleme a távmunka iránti igény, ezért szintén rendkívül fontos, hogy a vállalatok erre megfelelő válaszokat adjanak és elsősorban a teljesítmény és a ne a jelenlét számítson, mivel a hibrid munkavégzés már a modern munkakultúra része. A vállalatok sikere a munkavállalókon múlik, ezért is fontos, hogy a vállalkozások a lehető leghatékonyabban toborozzanak, gyors és egyszerű jelentkezési és kiválasztási folyamatot biztosítsanak. Katkics Attila, HR szakember szerint a legcélravezetőbb toborzáshoz több eszköz egyidejű alkalmazása szükséges.

„A munkaerőhiány egy összetett probléma, tüneti kezeléssel érdemi javulást nem lehet elérni. Már csak demográfiai alapon is évente 1%-ot csökken a munkaerőbázis, éppen ezért is szükséges minden szereplő együttes, egyirányú működése. Összességében elmondható, hogy a meglévő munkaerőpiaci tartalék aktivizálásához strukturált foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása szükséges. A bérszínvonal emelésével, a munkaerő külföldre vándorlásának lassítása, a hazatérés politikájának, vonzerejének megteremtése mindenképpen szükséges. Gazdaságpolitikai prioritásokból adódóan harmadik országos munkaerőre hazánkban is szükség van, így a foglalkoztatást érintő bürokrácia csökkentése és az integráció elősegítése is égető feladat” – mutatott rá a szakember.

Színre lép a Z-generáció

Soha nem dolgozott még annyi generáció együtt, mint napjainkban, ezért a vállalatoknak saját sikerük érdekében meg kell tanulniuk a többgenerációs munkaközösségeket kezelni. 2024-ben egyre növekszik a Z-generációs fiatalok száma a munkaerőpiacon, miközben az Y- generáció tagjai egyre gyakrabban töltenek be vezetői és menedzsment pozíciókat. A HR szakemberek számára ez is kihívást jelent, hiszen kezelniük kell a fiatal munkavállalók eltérő munkakultúrával kapcsolatos elvárásait. Ezek a várakozások gyakran magukban foglalják a jobb munka-magánélet egyensúly iránti igényt, folyamatos oktatást és készségfejlesztést, valamint a sokszínűség, inkluzivitás és fenntarthatóság iránti nagyobb hangsúlyt.

Mindezek mellett egyre nagyobb szerepet kap a kulcsemberek megtartása is: felértékelődött a szervezeti kultúra, a belső kommunikáció, a hiteles munkáltatói márka, a munka-magánélet egyensúlya, a lelki egészség biztosításának fontossága, de egyértelműen látszik az igény a személyre szabott motiváció iránt is.

Katkics Attila szerint 2024-ben, munkáltatói oldalon előtérbe kerül majd a munkavállalók alkalmazkodóképességének fontossága, munkavállalói oldalon pedig egyértelmű trend a bevonás, bevonódás iránti igény, mely egyértelműen növelni képes a munkavállalói elköteleződést.

„A vállalatok egyre inkább olyan munkavállalókat keresnek, akik képesek alkalmazkodni, új készségeket elsajátítani és jártasak a technológiai eszközökben” – mutatott rá a szakember.